Elmondanám De Nem Lehet Én A Csillagokat Kérdezem - Van Egy Álmom: Hogy A Lányom És A Barátnője Összeházasodnak - Szabadnem
e-Könyv a Digi-Book Kiadó gondozásában
♥ Ha látnád szemem csillogását, hallanád a szívem dobbanását, ha tudnád mit érzek irántad, elhinnéd akkor, hogy mennyire imádlak. ♥ Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd őt mindenkinél jobban. Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő. ♥ Te vagy az első, kinek hinni tudtam, te vagy az első, kinek nem hazudtam. Te vagy az első, kit szívből szeretek, te vagy az első, kit sohasem feledek. ♥ Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy órát ölelj, míg megsúgom, kívánlak. Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni, mit jelent forrón, őszintén szeretni. ♥ Szeretni ne tanulj korán, de ha szeretsz, szeress igazán. Mert az élet oly mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha. ♥ Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban. Olyan vagy nekem, mint egy édes virág. Többet érsz nekem, mint az egész világ! ♥ Ha az égen lemegy a nap, te akkor is mindig az eszemben vagy. Te vagy reménységem csillaga, és e csillag nélkül sötét az éjszaka. ♥ Ne akarj magadnak kincset, gazdagságot, kívánj inkább velem igaz boldogságot.
Fél lemenni az ebédlőbe, mert sokan vannak. Az utcára, mert mindenki minket néz, hogy intézetisek vagyunk. Plusz erre jönnek az átlagfélelmek. Mentünk három gyerekkel a boltba, utunk egy parkon át vezetett, ahol egy padnál füvet szívtak. – Ez drog? – szimatolt a levegőbe az egyik. – Igen, azt hiszem. – Úú, ne nézz oda! – Miért? – kérdezem. Csend. Rágyorsítottak, az oly vagány, a laza csávók most fülüket, farkukat behúzva iszkoltak. – Mi van, féltek tőlük? Csend. Iszkolnak. Pár kis budai hipszter egyetemista füvezett. A legártatlanabb csapat a jó nagy környéken. Ráadásul láttam a szemükben a drogozás illegális volta miatti aggodalmat, ami azonnal eltűnt, amikor felmérték a mi kis négyesünket. Szóval ők is féltek. Nehogy elkapják őket. – Miért féltek tőlük? Nem kell, ártalmatlanok – röhögtem. – De megvernek. – Dehogy vernek, ez lenne az utolsó ötletük. Hogy bántanának? A sáljaikkal? Ők abba a kategóriába tartoznak, akik mögé, ha te négykézlábra ereszkednél, a tesód meg meglökné őket, és átesnének rajtad, valószínűleg percekig visítva nevetnének.
- Üzleti úton vagy? Kérdezem tapogatózva. - Úgy is lehet mondani. - Nagyon jól áll ez a kosztüm, csodás tested van. - Köszönöm, de ne erőlködj. Foglalt vagyok, a szexet pedig keményen szeretem. Kedves vagy, de most várok valakit, bocs. - Én is szeretem a kemény csajokat. Ha még is meg gondolnád magad 515 a szobaszámom. Majd lehajtom az italomat, és csalódottan távozom. Fel megyek a szobámba, levetkőzöm meztelenre, beállok a zuhany alá. Hosszan folyatom magamra a vizet közben a hosszúcombú fekete macskára, gondolok. Előttem, van, ahogy itta a viszkit, aprót kortyolva. Minden korty után megnyalta szép ívű száját, lassan élvezve az ital minden csépjét. Merengésemből kopogás riaszt fel. Ki lehet az? Nem rendeltem semmit. Ki lépek a zuhany alól a fehér törölközőt magamra tekerem, csak most veszem észre farkam keményen áll, kinyomva a törölközőt. Egy pillanatra hezitálok, most mit tegyek? De a kopogás újra fel hangzik, keményen egymás után többször. Nincs mit tenni, megyek és nyitom az ajtót.
1997-ben lesz egy József Attila-estje a gödöllői "kultúrban". Nem lehet beférni. - Engem aztán ne sajnáljon senki! – mondja utána, széles a vigyora. Abban az évben betölti a hatvanat. Már akkor hivatásra találtam, cikket írok az életéről. Josti a cikk után anyámat hívja – csípték egymás mindig –, neki mondja, tetszett, ami kifutott belőlem róla. Nem sokkal később meglátogatom akkori párommal. Josti éppen nehezen moccan, méretes fotelból szuggerálja a csinos, ifjú vendégét. József Attilát szaval neki, odamondja a szavakat a szemébe. Kígyó a nyúllal – nem bánom, csodát látok. Apámmal egyszer futnak össze a Josti balesete utáni időszakban. Szeretetük töretlen, szavaikat blokkolja Josti új helyzete. A következő években Josti újabb esteket is tart. 1999, közeleg az évszázad vége, Josti feltűnik a Buharovok (Szilágyi Kornél, Hevesi Nándor) Egy másik ember iránti féltés diadala című kísérleti filmjében. 2005-ben epizódszerepet kap Szabó István Rokonok című mozijában. Gergő noszogat, magam is azt érzem: könyvet érdemelne már az apja.
Fotó: Bite Zsolt Mielőtt bemutatkoznék, elmondanám, hogy nemhogy mikrofonba, de még húsz embernél többnek, soha nem beszéltem. De annyi fájdalom és indulat gyülemlett fel bennem, hogy úgy éreztem, ezt már muszáj kiadnom magamból. ÉN EGY ÉDESANYA VAGYOK, AKINEK A LÁNYA LESZBIKUS. Egy anyatigris, aki meg akarja védeni a gyerekét. Féltettem magam és féltettem a gyermekem. Mit szólnak majd, ha megtudják? Amíg nem ismernek közelebbről és nem tudják a gyermeketekről, nincs semmi baj. Csak hát, amikor elkezdenek mesélni a családjukról, a gyermekekről, csínyekről és szerelmekről, és rákérdeznek a tieidre… Mit válaszoljak? Aztán egyszer elmeséltem egy vendégemnek a szépségszalonban, ahol dolgoztam, hogy a lányom egy lányba szerelmes, egy lánnyal él együtt. Megkönnyezte, és megköszönte, hogy a bizalmamba fogadtam. Egész addig nem voltam szabad. Mert mit jelent a szabadság!? Hogy mindent megtehetsz, amivel másnak nem ártasz. És kinek árt a te gyermeked azzal, hogy egy azonos nemű embert szeret, vagy más neműnek érzi magát, mint akinek született!?
Figyelem! A Szexualitás kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt. Figyelt kérdés Arra keresem a választ, hogy normális e ha nekem valami több kell a pasiktol annál, hogy 'szeretlek'? Biztos egyedül maradok, de nem tudok osszejonni csak úgy akarkivel ha nem látom a kellő elszantsagot. Én a lelkem is beletennem egy ilyen kapcsolatba, de nekem ehhez az üres fecsegesnel több kell. Én azt akarom, hogy csakis engem akarjon valaki, senki más be tetszesjen jobban neki. Állandóan az az érzésem van, ha egy fiú szerelmet vall, hogy ha akadna neki valaki bombázó biztos nem kellenek. Most biztos megkapom majd azt h ezt nem várhatom el. De néha irigylem azokat a lányokat akiket olyan betegesen szeret a párjuk, hogy képes lenne ölni, csalni érte. És ezért a mondatert biztos kapnok hideget meleget. :D De csak ezzel tudok azt meg magyarázni, hogy erre vágyom, hogy valaki ne csak mondja h szeret, mutassa is, ha kell betegesen:) 1/18 anonim válasza: 100% Tehát magyarul: te az a nő vagy, aki fagyos, mint a jégcsap, de azért elvárja, hogy a pasi a csillagokat is lehozza azért, hogy annak a töredékét se kapja vissza.
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3080Ti / 3090 (GA102) - PROHARDVER! Hozzászólások
- Jogsi nélkül vezethető motorok 2020
- Eladó nyaraló hétvégi ház fejér megye
- Elmondanám de nem lehet én a csillagokat kérdezem 10
- Elif a szeretet útján 3 évad
- A Költészet Könyve
De ezek azt akarják, hogy ebédeljek. Tegnap is belém kényszerítettek egy cseresznyét. Utálat! Utálat! Utálat! Tegnapelőtt Egy szegény kis káposztát találtam az útszélen. Rossz gyermekek kövekkel dobálták. Már halott volt, mikor felemeltem. Mellette egy tyúktojás feküdt. Az is halott volt. Ó, hogy sírtam!... Hajnalban Hogy dobog a szívem. Egy Férfi ment el mellettem. Egy FÉRFI. Az ablakon át láttam. Ment, ment kifelé, egyenesen, a mezőre. Milyen szép volt! Nem olyan magas, mint Alex - nem, nem!... alacsony és kerek... mint... az a szép káposzta... amit holtan találtam múlt héten... Sárga kabát volt rajta, bot volt a kezében, állvány a hátán, és szájából hosszú szárú pipa csüngött ki, és az arca nem volt durva és piros, hanem szelíd és szép, mint a hold mosolya. Szeretem?... Nem tudom. Még nem. A szerelem gyenge virág - nem lehet őt kényszeríteni. Mikor ablakom alatt ment el, kihajoltam, és rózsabimbót dobtam neki. De nem vette észre. Aztán egy szappant és egy fogkefét dobtam utána, de nem találtam el, és ő továbbment.
Apával lehullott faleveleket gereblyézünk. Egészen szokatlan a lombgereblye fémes sercegése. Levisszük a leándereket és muskátlikat a pincébe átteleltetni, abba a pincébe, ahol gyerekkoromban a pingpongasztal volt felállítva. Kivéve, mikor nagy volt a belvíz, olyankor apa napokig szivattyúzta a derékig érő vizet. Napokkal később, mikor végzett, a pince falán vastagon megjelent a só, kristályosan, szálasodva, mint a kuvaszunkon a fehér szőr. Mikor ideköltöztünk, visszhangzott a ház az ürességtől. A friss vakolat, a cement, a ragasztó, a habarcs és a fugázó szaga ma is a családi házat idézik. A padlásra egy kötélen másztunk fel, mintha mindig testnevelésóra lenne. Élveztem, ha felmehetek, s csak később tudtam meg, az üveggyapot kvarchomokból készül, ezért vakarom véresre a bokám. A félkész padlástér ugyanis tele volt vele, ott, ahol apa a ház körül összegyűlt lomokat tartotta. Anya hívta lomoknak apa még hasznosnak ítélt holmijait. Ha baj volt az antennával, akkor is ide kellett jönni. Ha mákosodott vagy szellemképesedett az adás, anya felküldte apát, mozgassa meg a szerkezetet, majd mi lentről kiabálunk, ha változott valami.
A fantomvégtag olyan érzés, mintha az amputált, vagy hiányzó végtag még mindig része lenne a testnek és együtt mozogna a többi testrésszel. Egy fantomvégtag legmegdöbbentőbb jellemzője a személy hihetetlen valóságérzete. (Wikipedia) Emlékszem, hogy küzdöttem, nem, én nem szeretlek, én csak jól érzem veled magam, és amúgy sem lehet az egészből semmi, és én társat akarok, és nem, nem és nem, és menekültem, és légszi ne találkozzunk és ne is beszéljünk lehetőleg, és kerestem és kerestem, és randiról randira jártam, és képzeld, találkoztam valakivel és hűdeszuper, és aztán mégsem volt jó az ami volt, és miért, mi hiányzik? De nem, én TÉNYLEG nem érzek semmit, komolyan. Aztán megadtam magam, de akartam, annyira akartam, görcsösen, és te miért nem, és miért nem érzed, és itt vagyok, nem látod? És hónapról hónapra győzködtem magam, még ezt a pár hetet bírjam ki, hamár úgyis van színházjegyünk, és különben sem hagyhatlak ott, mert mi lesz veled, és közben sírtam, és tépelődtem, és küszködtem, pont úgy mint azelőtt.
Sat, 25 Dec 2021 11:21:22 +0000