Kosztolányi Dezső Boldog Szomorú Dal Elemzés — Kosztolányi Dezső: Boldog, Szomorú Dal (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
- Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal (elemzés) – Jegyzetek
- 2. Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versének elemzése | Sulinet Hírmagazin
A Boldog, szomorú dal című vers valószínűleg 1916 decemberében keletkezett. Először a Nyugat ban jelent meg 1917 januárjában "újévi vers" gyanánt, majd a Kenyér és bor című kötet nyitó verse lett, ami 1920-ban látott napvilágot (Békéscsabán a Tevan Kiadó gondozásában). Első sora (" Van már kenyerem, borom is van ") jelzi, hogy a kötetcímet is ez a vers sugallta. Kosztolányi a felnőtté válást egyfajta értékvesztésként élte meg: eltűnik a gyerekkor csodás gazdagsága, ezerféle lehetősége. A felnőtt lehetőségei már korlátozottabbak. A lírai én a férfikor delelőjén áll, elismert költő és jó anyagi körülmények között él. Mindez igaz volt Kosztolányira, a jómód is, amit jelez, hogy 1916-ban kertes házat vásárolt a Tábor utcában. Minden oka megvolt, hogy boldog legyen, a versben mégis rossz közérzetről ad tanúbizonyságot. Kiderül belőle, hogy mindannak ellenére, amit elért, elégedetlen volt önmagával. Valami hiányzott az életéből. Boldog, szomorú dal Van már kenyerem, borom is van, Van gyermekem és feleségem.
Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal (elemzés) – Jegyzetek
Az első világháború évei hullámvölgyet jelentenek Kosztolányi költészetében. A Boldog, szomorú dal születése A háború utáni első kötete (1920), a Kenyér és bor nyitó-, létöszegző verse a Boldog, szomorú dal. A vers az ifjú- és felnőttkor határára érő költő műve. A háború borzalmai felnőtté és egyben kiábrándulttá tették Kosztolányit. A gyermekkor menedéke egyre távolabb kerül időben tőle, s a gyermekkor álmai, vágyai is mintha együtt távolodnának az emlékekekkel. Kosztolányi ekkor szembesül a szomorú ténnyel: egykori önmagának "kincsei", álmai nem, vagy éppen másképp valósultak meg, mint azt szerette, képzelte volna. A Boldog, szomorú dal gondolatait, életérzését viszi tovább és hordozzák majd A bús férfi panaszai című 1924-es kötet versei is. A Boldog szomorú dal című vers elemzése (vázlat) Címe: Boldog, szomorú dal Apja neve: Kosztolányi Dezső Születési ideje: 1917 A vers címe paradoxont rejt. A paradoxon önellentmondáson alapszik: jelen esetben a boldogság és szomorúság látszólag egymást kizáró, egyidejű jelenlétére utal.
- Erkel színház hol érdemes ülni
- Rick és morty 3 évad 4 rész an 1 evad 4 resz magyar felirattal
- Milyen erővel kell meghúzni a kerékcsavart 2
- Vebidea Trollok - Trollok Magyarul Videa Hu : A trollok ádáz ellensége a bergeniek, akik csak úgy lehetnek boldogok, ha trollt esznek. - Nisha Declue
- Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály 10. évad után 9.?! | sorozatpillér
- Halálos Kitérő 6. Teljes Film Magyarul Online (2014) | Film||Magyar
- 2. Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versének elemzése | Sulinet Hírmagazin
- Kiss anna laura hány éves dress
- [VIDEA] My Fair Lady 1964 teljes film magyarul - Teljes Filmek Magyarul
- Egy szoknya egy nadrág 1943 4
- Hunter x hunter 90 rész
2. Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versének elemzése | Sulinet Hírmagazin
A paradoxon furcsa sűrítési technikájában és meglepő képzettársításaiban rejlő kifejező és figyelemkeltő erejének köszönhetően első pillanattól megragadja olvasója figyelmét. A paradoxon a meglepetés erejével hat.
A második olvasat látszik valószínűbbnek, mivel maga a vers is ellentétező szerkezetű. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Szivem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák Suttogva hajolnak utamra, És benn a dió, mogyoró, mák Terhétöl öregbül a kamra. Van egyszerü, jó takaróm is, Telefonom, úti böröndöm, Van jó-szívü jót-akaróm is S nem kell kegyekért könyörögnöm, Nem többet az egykori köd-kép, Részegje a ködnek, a könnynek, Ha néha magam köszönök még, Már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, Tárcám van igaz szinezüstből, Tollam, ceruzám vigan illan, Szájamban öreg pipa füstöl. Fürdő van, üdíteni testem, Langy téa, beteg idegemnek. Ha járok a bús Budapesten, Nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat Könnyekbe borít nem egy orcát, És énekes, ifju fiának Vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, Gyötrödve, halálba hanyatlón, Úgy ásom a kincset a mélyen, A kincset, a régit, a padlón, Mint lázbeteg, aki feleszmél, Álmát hüvelyezve, zavartan, Kezem kotorászva keresgél, Hogy jaj! valaha mit akartam, Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, A kincs, amiért porig égtem.
A vers lehetséges elemzését találod itt. A Boldog, szomorú dal Kosztolányija Előzmények Kosztolányi az 1910-ben kiadott Szegény kisgyermek panaszai c. verseskötetének köszönhette népszerűségét. A szecessziós nyelvezetű, rendkívül harmonikus felépítésű kötet a gyermekkort tekintette az élet legértékesebb korszakának, mert benne a teljességet s a világgal való egységet élhette meg minden ember. A világra rácsodálkozó gyermek és az egykori önmagára visszatekintő felnőtt kettős szerepe, nézőpontja jelenik meg a kötet darabjaiban. E kettős szempont együtt érvényesül: a gyermek impresszióira a felnőtt tudata válaszol. A gyermekkor azonban végérvényesen a távolba tűnt, mikor kitört a háború. Bár Kosztolányira már egészen ifjú korától jellemző volt egyfajta felfokozott haláltudat (asztmás rohamai, gyenge idegzete csak elmélyítik) és egy végtelen kíváncsiság a halál titkainak kifürkészésére (mondják, a vágóhidak napi munkájának rendszeres nézője volt), azonban a háború borzalmaira, az első nagy világégésre nem lehetett "felkészülni".
Sat, 25 Dec 2021 05:27:42 +0000