Magyar- Vizsla
Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Tiszta vérűként viszonylag rövid ideje, mintegy 80 éve tenyésztik. Külleme és jelleme [ szerkesztés] A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés és a harmonikus mozgás. A vizslakölyköknek a szeme általában kék, de később barnára vált. Testalkata szikár, a szépség és erő harmóniáját tükrözi. A rövid szőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szőre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel. Középnagy, 52–61 cm marmagasságú, 19–24 kg súlyú (egyes megtermett példányok akár a 35 kg-ot is elérhetik), rendkívül elegáns megjelenésű és mozgású, kedves, engedelmes természetű, még a vizslák közül is kitűnik intelligenciájával. A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes.
Magyar vizsla angolul
A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk. A magyar nyelvben a vizsla szót, valószínűleg a vigy, vizs, vis alakból képezték, melynek jelentése vigyáz vagy vizslat. [1] A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731 -ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát. 1920 -ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928 -ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935 -ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A második világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése.
A karmait röviden kell tartani., Az átlagos rövid szőrű magyar vizslát nagyon könnyű nevelni. Elég értelmes ahhoz, hogy felfogja, mit kívánnak tőle, és nagyon szeret a gazdája kedvében járni. A hanghordozáson kívül más eszközökkel csak igen ritkán kell figyelmezni. Ajánlatos vele mindig következetesnek és egyértelműnek lenni. A vizsla elsősorban vadászkutya, amelynek jó közérzetéhez nélkülözhetetlen a sok mozgás. Nem szabad megtagadni tőle a lehetőséget arra, hogy rendszeresen kihancúrozza magát. Az a vizsla, amelyik a szabadban levezethette az energiáit, a lakásban nyugodtan fog viselkedni. Nagyon játékos, imád dolgozni, s szinte mindent az emberért tesz. Nem nevezhető egyemberes kutyának, a család minden tagját szereti, éppen ezért gyerekek mellé is előszeretettel ajánlják. Az teszi a legboldogabbá, ha az ember közelében kujtoroghat. Kiegyensúlyozott és élénk kutyáról van szó, akinek a legjellemzőbb tulajdonsága rendkívüli kapcsolattartó készsége. A vizsla szinte magától tanul, szívja magába a tudást, boldog ha az emberrel dolgozhat, örül egy simogatásnak is.
A magyar vizsla állítólag már a kalandozó "magyar hordák" kíséretében is feltűnt. A honfoglaló őseinket illető rosszalló megfogalmazáson túl okvetlenül fel kell figyelnünk a Nyugat évezredes kutyakultuszára: még a legvadabb nyílzáporban, a fejük felett égő tető adta fényben is volt kedvük az új kutyafajták tanulmányozására. A magyar vizsla, mint mindenes vadászkutya, valóban figyelemre méltó jelenség lehetett. Nyugaton ugyanis státusszimbólum volt, hogy a földesúr minél több, speciálisan kiképzett kutyával járt vadászni. Az egyik elment vadászni, a másik meglőtte, a harmadik hazavitte, a negyedik vízből hozta ki, az ötödik felzavarta, a hatodik csak megmutatta, hol a hetedik, aki a vérnyom specialistája. A falka néha rá se fért a mezőre. A magyar vadászok ezzel szemben abból a tételből indultak ki, hogy a kutyának van lába, állkapcsa, szeme, füle, orra, így gyakorlatilag minden feladatra alkalmas. Ha kell, felveri a réten lapuló madarat, de orrával is szívesen megmutatja, hol van. Apportírozásban nincs nála jobb, de a nádasban elrejtőzött vadkacsát is megtalálja a bizonytalan, vízen lebegő szagnyom alapján.
Magyar vizsla kepek videok
A magyar vizsla annyira népszerű, hogy túlnyomórészt kedvtelésből tartják. Házőrzésre alkalmatlan. Kedveli az embereket, hűvösebb napokon pedig nem szeret a szabadban időzni. Ha a harsány követelőzés hatására beengedjük, rövidesen kiderül: a magyar vizsla valójában kanapéspecialista. A szőnyegeket és a fotelokat egyaránt köztes fekvőbútornak tekinti. A végcél egyértelműen a heverő, és ha sikerült elhelyezkednie, gyakran juttatja kifejezésre azt az óhaját, hogy valaki takarja is be. A család zsarnokával szemben minden ellenállás eleve reménytelen. Ha nem érkezik a takaró, morog, és közben csóválja a farkát. Haragja rettenetes: szélsőséges esetben akár tíz percre is megsértődhet. Nem csoda, hogy senki nem mer szembeszállni vele.
A vizsla az egyik legsokoldalúbb magyar kutyafajta, igazi hungarikum. Nem otthon ülőknek való: ha nincs lefárasztva, akkor könnyen megmutatja lakberendező képességeit. Világszerte egyre többen rajonganak érte. Magyarországon a tíz legkedveltebb kutyafajta között van, de külföldön is egyre több kutyabarát ismeri meg a magyar vizslát, amely kiválóan alkalmazkodott a városi élethez, és családi kedvencként is megállja a helyét. A Huffington Post brit kiadásában a napokban számoltak be arról, hogy a vizsla Nagy-Britanniában az utóbbi években egyre keresettebb. Az Egyesült Államokban szintén a legnépszerűbb magyar kutyaként tartják számon, és évről évre egyre feljebb kúszik az amerikai kutyatenyésztő egyesület törzskönyvezési listáján. 1. Minden kutyakölyök imádni való, de a vizslák különösen cukik. 2. Kezdetben nagyon sokat alszanak. Gyakorlatilag bárhol. És bármilyen pózban. 3. Amikor nem alszik a vizslakölyök, akkor kíváncsi a világra. És tanulni szeretne. 4. Korán elkezd gondolkodni. De ez nem mindig előny.
Magyar vizsla elado
A fajtatiszta tenyésztés sikerének alapja a széleskörű genetikai bázis, mely érték mérése kis csoportokra nem bontható. Felelősséggel csak nagy egyesületben lehet értékeinket megóvni és fejleszteni. A rövid szőrű magyar vizsla fajta gazdájának lenni komoly szakmai és társadalmi erőt feltételez. Nemzeti kincsünk jó hírét, anyaországi produktumát, tenyésztési eredményeink aktualitásait ismertté kell tenni az egész világon úgy, hogy a magyar vizsla homogenitása egyformán elfogadottá váljon tengeren innen és túl. Közös erővel dolgozzunk azon, hogy a magyar vizsla kiváló vadászkutya és nélkülözhetetlen társállat maradjon az emberiség történetében. Az egyetemes magyar kutyázás megszületése óta az első önálló rövid szőrű magyar vizsla fajtát gondozó egyesület, melynek zászlaja alá csaknem az ország összes hivatalos tenyésztői és tartói regisztrálták magukat. Égisze alatt működött Magyar Vizsla Klub – mint társadalmi előd – adta a tagságot a mára önálló jogi státusszal rendelkező Közhasznú Egyesületnek.
Remek tulajdonságainak köszönhetően elindult szisztematikus tenyésztése, azaz a vadászatra alkalmas példányok vérvonalát vitték tovább. Rövidszőrű magyar vizsla 1848 után csak az osztrák hatóságoktól lehetett kapni vadászati engedélyt, ezért a magyar vizsla tenyésztése is visszaszorult, a vadászattal egyetemben. 1920-ban azonban újra elkezdték felkutatni, törzskönyvezni és tenyészteni. 1935-ben az FCI (Fédération Cynologique Internationale, azaz az Ebtenyésztők Nemzetközi Egyesülete) is hivatalosan elismerte önálló fajtának. A hatvanas évektől újra népszerű kutya lett, az 1971-es Vadászati Világkiállítás pedig meghozta számára a hírnevet – rengetegen csodálták meg a magyarok büszke vadászát. Fontos megemlíteni, hogy megkülönböztetjük egymástól a rövidszőrű magyar vizslát és drótszőrű magyar vizslát. Bár sok közös vonásuk van, hivatalosan két különböző fajtának kell tekinteni őket. A drótszőrű változat rövid múltra tekinthet vissza. Tenyésztése csupán az 1930-as években kezdődött el, az FCI pedig 1966-ban ismerte el.
Elsők között váltak tagjainkká a legnevesebb vizslás szakemberek, a nemzetközileg elismert küllem és munka bírók, a Föld legtávolabbi szegletében is elismerté vált tenyésztőink és a hazai és nemzetközi megmérettetéseken győztes kutyavezetőink. Alig váltunk "nagykorúvá" és már 47 tenyészálIomás jött hozzánk, ami önmagában is meggyőző erőt jelent a rövid szőrű magyar vizsla fajtatiszta tenyésztését illetően. Nemzeti kincsünk jó hírét, anyaországi produktumát, tenyésztési eredményeink aktualitásait ismerté kell tenni az egész világon úgy, hogy a magyar vizsla homogenitása egyformán elfogadottá váljon tengeren innen és túl. Kedves magyar vizslások! Örömmel tudatjuk veletek, hogy hosszú, türelmes munka eredményeként a Magyar Vizsla Klub Egyesület megkapta az ETSZ-t (Elismert Tenyésztő Szervezet) a rövidszőrű magyar vizsla fajtára. Ezúton is szeretnénk megköszönni MINDENKINEK, aki segítségünkre volt, hogy ezt elérjük. Glavatity Gábor MVKE elnöke és az elnökség Kedves Klubtagjaink és Vizslás Barátaink!
- Magyar vizsla képek
- Jamie Oliver: Olasz kaják
- Magyar vizsla wikipedia
- Magyar vizsla elado olcson
- Termékek raktárról, azonnal - Daidalos Kft
- Magyar vizsla dog
- Magyar vizsla kennel
- Magyar vizsla magyarországi fajtagondozó szervezete - Magyar Vizsla Klub Egyesület | MVKE
Sat, 25 Dec 2021 12:45:25 +0000